Társkereső közösségi oldal

Az IQ Harcosok Klubja
2014-04-24 18:59:09
Sziasztok!

Megint felment a pumpa.
Kénytelen voltam kiírni az adatlapomra a gyengébbek kedvéért, h milyen leveleket várok és mire válaszolok, és kik írjanak és kik ne. (mert ugye, valakinek az sem elég, ha elolvassa a KITÖLTÖTT adatlapod, még a szájába is kell rágni!!!

Erre ma, csak két olyan levelet kaptam (és összesen ennyit), ami bõven kiesik a fent említett leszûkített keresési feltételekbõl.

Az elsõ csak ennyi volt: "Szia!"
Újra meg kell kérdeznem: evvel mi a francot kezdjek??? Ha válaszolok és felteszek egy bonyolult összetett kérdést, arra nem fogok választ kapni, illetve az ilyen tömör írásoknak megvan az a háttere, hogy ZÉRÓ kitöltöttségû az adatlap. Most mit kezdjek avval, h Pest megye és 14 éves, meg 50 kiló?

Miért nem lehet egy kérdést is odabiggyeszteni a köszönés mellé? És nem az eget verõ, fantáziadús "Hogy vagy?"-ra gondoltam. Azt akkor illik megkérdezni, ha valakit már ismerünk és érdeklõdhetünk az aznapi lelkiállapota felõl. Akadjatok már le róla! Ha valaki nem képes összeszedni 2 értelmes mondatot, annak céljából, h megismerjen, akkor nem köszöngetek vissza. Mindenki aki ilyen levelet küld elégedjen meg egy grimasszal és egy biccentéssel, ami az utcán is illet egy vadidegent, aki rám köszön.

A másik:
Ez a következõ nagy kedvencem: "Miljen napod volt?"
Ismétlem: nem tudom, h ki a franc vagy, miért válaszoljak valami értelmeset, mert erre csak annyit szoktak mondani, hogy "Jól." Még akkor is ha nem úgy van, de erre ez a válasz. Na mármost, ha ezt elküldöm, akkor megint én leszek a bunkó. Ha nem válaszolok, akkor is. De nem fogom elmondani minden jött-ment bunkó írástudatlannak, hogy "miljen" napom van, mert senkire sem tartozik, h épp fáj a fogam és a telihold miatt kialvatlan vagyok és még a menstruációs görcsök is kínoznak... :) De most nem? Így kezdjek egy ismerkedést??? Vagy válaszoljam, h jól és neked "miljen" napod volt? Erre én is csak azt fogom kapni, hogy "jó". És itt be is rekedt a csevegés.

Mondjuk nem értem, h miért húzom föl magam a társadalmilag hátrányos helyzetû, esetenként szellemileg enyhén fogyatékosakon, akik még arra sem veszik a fáradságot, hogy mielõtt ráírnak valakire és netán elkezdik zaklatni, elõtte elolvassák annak adatlapját. És ha valaki ennyire sem méltat, akkor mire is számíthatnék tõle?

Ja, tudom: "Kõ kóla, csaje?"

"Meghíllak egy buborékos édes vízre!"

Ja, nem említettem még? Többnyire valamilyen pult mögött húztam az igát. Egy regény is kevés lenne ebben a témában.

De ha már társkeresõ, akkor bíztam abban, hogy legalább itt nem talál meg minden idióta.

Mert ha csak egy fogatlan van a szórakozóhelyen az engem szúr ki, ha csak egy lenne, az egész városban, az is megtalálna. (de nem csak egy van)
Nem tudok egy kévét meginni valahol, h valaki ne zaklatna. (és a munkámból adódóan jól bánok a hülyékkel, ez viszont nem azt jelenti, h határ nélkül el is viselem õket)
Most hétvégén egy háborút (szerb, Irak, Afganisztán) megjárt ember mesélt nekem arról, h hogyan verné szét a volt a feleségét a 6 éves fiát, mert nem tud rendes fekvõtámaszt csinálni... bezzeg a katonaságban... De én lehetnék a következõ felesége... Mindezt abban az 5 percben még kikértem a kávém. (késõbb megtudtam, h ki ez, és csak annyi köze van a katonasághoz, h annak idején amíg kötelezõ volt, õ Pécs mellé volt vezényelve és hallhatta a szerb háború hangjait, amúgy meg 16 hónapon keresztül krumplit pucolt)

Legyen a tanulság mára annyi, hogy bár én sem vagyok egy agyoniskolázott ember, de azért olvasni megtanultam, és írni is. És ha én megtisztelek avval másokat, hogy összerakok pár értelmes szót egymásután egy érthetõ kerek mondatban, akkor ezt tegye meg más is. Illetve, olvassuk el azokat az adatlapokat (már akinek van), mert sok mindent elárul a tulajdonosáról. És ha ez is megvolt, akkor senkit sem kell zaklatni fölöslegesen.