Boncasztalon A Pap – Háború A Vámpírok Ellen

Teltlanyok.Hu Blogger

A blog jelenleg fejlesztés alatt áll,ezért nem érhetö el az összes opció.
A fejlesztéssel sietünk ahogy tudunk,addig kitartás:)

Menü:
[Legújabb Blogok] [Véletlenszerü] [Összes Blog]

Boncasztalon A Pap – Háború A Vámpírok Ellen - Agos Bejegyzése

Boncasztalon A Pap – Háború A Vámpírok Ellen
2011-07-19 08:40:21

blog.teltlanyok.com

Jaj, jaj, nagyon csúnya jövõ vár ránk A pap – Háború a vámpírok ellen rendezõje Scott Charles Stewart szerint. Emberek és vámpírok öldöklõ harcának következtében a Föld felperzselt pusztasággá válik. A maroknyi megmaradt túlélõ szétszóródva tengeti életét. A szerencsésebbjének magas fallal védett város jut menedékül, ahol a fafejû egyház az úr. Egyszóval, biztosnak tûnik a vég, szép lassan folyik a csendes kimúlás, ám ekkor történik valami. Hogy mi is, nem bonyolítanám, de elõkerül az esküjére tojó harcos pap, akinek unokahúgát ellopják rusnya vámpírok, kénytelen hát utánajárni, miként is lehetne leszámolni a pusztító, gaz lényekkel… Sajnos, rendezõje kevésbé járt utána, így filmje se nem történetével, se nem karaktereivel nem tudja igazán megfogni nézõjét – hiába, az apokalipszishez érteni kell.
Tisztában vagyok vele, a maradiság vádja érne, ha azt kiabálnám, hogy el a kezekkel a klasszikusoktól, ám amikor olyasmit látok, mint ennél a mindenhonnan összetákolt filmnél, mégis protestálni lenne kedvem. A félreértések elkerülése végett: nem azt kifogásolom, hogy a készítõk alapanyagként merítettek egy sor alkotásból és csináltak belõle könnyen felejthetõ maszlagot. Nem, még ezzel sincs bajom, hanem a kivitelezést érzem problematikusnak. S most nem a vizuális megvalósításra gondolok, abba nagyon nincs belekötni való. Talán a vámpírok megjelenítésével akadnak komplikációk, ábrázolásuk túl sterilnek és hanyagnak tûnik, de üsse kõ! Ami a nagyobb hézagot illeti, sokkal inkább érzem kevésbé hitelesnek figuráit. Ugyanis csak részlegesen izgalmasak, szórakoztatók, szerethetõk, félelmetesek – kinek vérmérséklete szerint. A forgatókönyv egyenetlen, árad belõle a tanácstalanság és az üresség. Fõszereplõi szájába két értelmes mondatot nem tudtak adni, s ami a legfájóbb: az egész vámpírhajsza az érdektelenség kútjába fullad, pedig látszik, több törõdéssel más lenne a végeredmény. Az elképzelés talán az lehetett, hogy csenve korábbi mozis sikerekbõl, összehoznak valami újszerût, világrengetõt. Vagy effélét.
Nem is igazán nevezhetjük körömrágós, izgalmas horrornak, westernek, sem sci-finek. Sem semminek. Hisz attól, hogy a számottevõbb szereplõi homlokukra tetovált méretes kereszttel tolják az igét, s buzgó hisznek a hinnivalóban, még nem lett jó film. Kétségtelen, vannak emlékezetes pillanati, leginkább a képi hatása dicsérhetõ. Ennek ellenére mégsem nevezném lélegzetelállító akciónak, ugyanis amit sodró cselekmény címszó alatt elõadnak, kimeríti a gagyiság fogalmát – ennek bizonyítására elég legyen a végsõ vonatos jelenet. Rövidre szabott játékidején gyorsan túljutunk, mire felfognánk a végét, máris rugdosnak a kijárat felé. Olyan film ez, akár a hamburger. Hamm! Gyorsan bekapjuk. Ehetõ, meg minden, de az alapanyaga kérdéses.

Nézése közben gondolkodtam – néha elõfordul –, hogy eddigi érvelésem megtámasztásaként, felsorolom azokat a filmeket, ahonnan csórás gyanúja fennállhat. Nahát, akkor spontán durvulásként: Dredd bíró, Star Wars, Szárnyas fejvadász és egy rahedli vámpírfilm. Külön vonulatot jelentenek a westernek, ebbõl áll össze valamiféle turmix. Jöhetne második hullámként a Mad Max, vagy éppenséggel a Dark City. Nem is nagyon kellett kotorásznom emlékeimben, egy-egy jelenetét látva, önkéntelenül ugrottak be filmcímek.
Én a legjobban Paul Bettanyt sajnálom, kijárna neki egy siker. Már a Légióval akkorát bukott, mint az ólajtó, mostani filmjét sem teszi kirakatba. Pedig remek formátumú és tehetségû színész. Papként is rendesen kitalálták és szenved is rendesen, még ha túl sok eredetiség nincs a játékában. Védelmére legyen mondva, szerepe nem kívánja, hogy finom eszközöket alkalmazzon karaktere megformálásához, ami láthatóan elég messze is áll tõle. Iparosmunka, amit csinál, de nem több. A többieket meg hanyagoljuk.

A pap – Háború a vámpírok ellen értékelés: Nem bírom megállni, hogy ne szúrjak egyet. Premierjét tekintve többet csúszott, mint a komplett amerikai jégkorong válogatott. A bekeményítés része? Látva a cuccot, azt kell mondanom, már a bemutatója is tök fölösleges. Hasonló színvonalú filmekkel nem moziba kéne rondítani, arra jó a tévé. Pontozásnál nem tudtam túltenni magam a kõkemény vaddisznón. Amit láttam, még a sóhivatalba is kevés.

Értékelés: 4/10
BEMUTATÓ ITT:
http://www.youtube.com/watch?v=0yudL9YNSkE