Teltlanyok.Hu Blogger

 

A blog jelenleg fejlesztés alatt áll,ezért nem érhetö el az összes opció.
A fejlesztéssel sietünk ahogy tudunk,addig kitartás:)

Menü:
[Legújabb Blogok]  [Véletlenszerü]  [Összes Blog]

Boncasztalon Transformers 3. - Agos Bejegyzése

 

Boncasztalon Transformers 3.
2011-07-18 23:31:43

blog.teltlanyok.com


Michael Bayt az egyik „legvizuálisabb” rendezőként is szokás emlegetni, ami egyfelől szép dicséret, másfelől kódolva azt jelenti: a tartalom nem mindig az erőssége. A Transformers 3.-ra fokozottan érvényes előbbi mondatom, ugyanis a pazarul – egyesek szerint talán túlzottan is pazarul – elkészített és valóban szemkápráztató módon, aprólékosan megkomponált akcióáradatával vitathatatlanul képes volt lenyűgözni, ám végeztével apró űr mégis csak maradt bennem. Leginkább a film izgalmas kezdetét követő, gyorsan elhatalmasodó, tetemes üresjárat mondatja velem, nagyon hosszúnak tűnt a két és fél órája.
Pedig még azt sem mondhatom, hogy Bay ne igyekezne többet kínálni a puszta látványosságnál: összetett figuraként próbálja meg ábrázolni hőseit. Sajnos, e gépektől és szemet jóllakató cirkusztól hemzsegő produkcióban a hús-vér szereplők jelenléte másodlagos. Még akkor is, ha egyszerre ábrázolja azokat – a maga módján – szimpatikusként, erősként, gyengeként, ellenszenvesként és még sorolhatnám. A probléma csupán az, hogy ahhoz megfelelő előadók is kellenének, valamint engedni kellene a jobbját érvényesülni. Mindezek hiányában csak rémülten futkosó és az impozáns díszletekhez passzoló adalékot jelentenek. További aggodalmat jelent – minden előzetes híresztelés ellenére – a sekélyes és gyakorlatilag sehová sem tartó történet, amelynek nincs sodrása és intenzitása, akármennyire is tűnhet pörgősnek a dolog. Mindvégig olyan érzésem volt, hogy a szereplők szájába adott gügye mondatokkal, erőltetett humorral a rendezői tanácstalanságot, a lyukas forgatókönyv hézagait igyekeztek leplezni. S természetesen a jól bevált direktori fogásokkal most is operálnak: idegesítő lassítások, aggodalmas tekintetek, alulról való fényképezések, no meg a csodaverdából kikászálódó hosszúlábú hugi-bugi esete. Michael Bay csalhatatlan védjegyei, mint a szalmonellafertőzés utáni hasmenés. Szerencsére, a gyors vágásokat sutba dobták, és az átalakulások, a kötelező bukfencek is jobban követhetők. Egyszóval, látunk is valamit. Talán köszönhető a 3D igényeinek, talán megfogadták a tanácsokat, a lényeg, mindenki jobban járt. A térhatásról még annyit, mostanában a legjobb. Az igazi áttörés majd akkor lesz, ha már nem köllenek ezek a retkes szemüvegek.
Mint említettem, akadnak gondok a történettel. Felmerült bennem, dióhéjban összefoglalom, de mindig ugyanaz lett a vége: a harmadik mondattal már letudtam. Nemi is igazán vacakoltak vele, néhány rutinelem, még több klisé – az amerikai zászló ezúttal sem hiányozhat, brr… – beépítésével konstruált egyszerű, sőt mondhatni bugyuta mese, amelynek Bay valószínűleg nem is szánt komolyabb rendeltetést. Csupán halvány izzadás, hogy ráépítse színes fantáziavilágát, mindenen átcsörtető géplényeit. Persze, ezt most annyira nem kell véresen értelmezni, de írhatok bármit is a sztoriról, ennél a filmnél mellékes. A Transformersek jönnek, látnak és atomjaira rombolják Chicagót. Itt már érezhető, a rendező hazai pályán mozog. Robbanások, megalomán csatajelenetek és nonstop akciók. A film legerősebb pillanatai. Valóban impozánsak, ám a túlzott töménységük okán elég hamar belefásultam, s olyan érzésem támadt, mintha valamelyik csiri-csáré képregényt olvasnám. Érdekel is, meg nem is, s amit az ember minden színessége mellett kicsit unottan lapozgat.

A szereplőkkel nem igazán húznám az időt, szerintem az egész kompánia úgy felejtős, ahogy. A korábbi húzónevek gyakorlatilag epizódszereplőnek jöttek vissza, mind-mind elvesznek a Trafók árnyékában. Üdvözítő a szülök hanyagolása. Jelenlétük nyúlfarknyi, ám olyan hülyék, hogy melléjük harap a ló. Az újak közül John Malkovich és Patrick Dempsey rémlik innen-onnan. Kézenfekvő kérdés: az új csaj hogyan helyettesíti Megan Foxot? Rosie Huntington-Whiteley helyes is meg dögös is, színészileg ott tart, mint rókakisasszony, vagyis sehol. Érzéki és telt ajkait kár fárasztani a beszéd nehéz kihívásával, oda jobban szivar illik. Igen, most már eszembe jutott mi a különbség a két hölgy között. A rúzsuk színe.
Transformers 3. értékelés: Miner szakavatott, és optimista kritikáját követően nekem jutott a károgó szerepe, restellem is, rohadtul. Nem dobtam el az agyamat, na. A filmet megelőző fokozott izgalmi állapot visszájára sült el. Ami azt illeti, addig élvezhető, amíg a rendező a látványra koncentrál, az emberekkel már befürdik. A részletek pontosságára fütyültek, a sztori minimálisan kidolgozott – úgy tűnik azt gondolták, a vizuális élménytől majd annyira leesik az állunk, hogy minden trehányságukat megbocsájtjuk. Enyhén elszámították magukat, mert lehet az akciók káprázatosak, a történet viszont lehangol egy kicsinykét, és ezt néhány nyaktörő ejtőernyős mutatvány meg az ide cibálandó bolygó látványa sem tudja igazán feledtetni.

A másik tábort hallgatva, az ő véleményük is jogos. Nem is kell ide mély értelmű duma, csakis a könnyű kikapcsolódás. Tudtuk, mire számítsunk, ezért mentünk moziba, nem igaz? Ilyen egy agyatlan blockbuster, nem? De.

A végső pontozásnál ezúttal szakítok a hagyományokkal, hisz a film, a kivitelezés, a sztori és a színészek köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ezért:

Látvány: 10/10
Történet: 4/10
Színészek: 4/10
Értékelés: 6/10
BEMUTATÓ ITT:

http://www.youtube.com/watch?v=kHRf01Gjosk