Teltlanyok.HU

22 Nap Mikulásos Csodacsizma
2010-12-02 14:26:49
December másodika... 22 nap karácsonyig, 22 nap idegeskedés, és készülés, hogy szép ünnepet varázsoljak, 22 nap idegeskedés, és hiszti a pénz, a gondok, és az életünk szarabbik oldalai miatt. Aztán 3 nap béke, nincs postás, nincsenek számlák, nem dolgozik a bíróság, és ami a legfontosabb, leállás a tévében, és leállás tibim munkahelyén is. Tehát minden adott lesz egy kellemes ünnephez. Addig viszont sok víz, és jelenleg némi gázolaj is lefolyik az Eger patakon...


Gondolkoztam én ezen a Mikulásos történeten. Ha a keresztény oldalát gondoljuk igaznak, és valóban volt egy Szent Miklós püspök, aki segített egy szegény családon, akkor melyik elvetemült korabeli pr-es tette világfanatizmussá ezt az eredetileg nem pirosruhás pocakkirályfit? És ha a Lapföldes sztorit követjük... ki a fene akar a leghidegebb ponton élni? És miért pont ott él? És szükségük van a gyerekeknek ezekre a meseképekre? A húsvéti nyuszi, és a télapó... Szükségünk van rájuk, vagy csak felesleges pénzkidobások?

Én gyerekkoromban féltem a mikulástól. Sírva bújtam a vécébe, és pontosan emlékszem, hogy egy lila, keresztben csíkos egyberuha volt rajtam, ami kellõképp rásimult az akkori kidudorodásaimra, nevezetesen a hasamra, és a fenekemre. Arra nem emlékszem mikor oszlott el a csokiillatú, szakállas köd, úgy rémlik mintha sosem hittem volna benne. Idegesít ez az õrület ami ilyenkor van. Ilyesztõ táncolós mikulások, béna, kb. szarból készült csokicsodák, a kezedet megfogós mikulászacskók, amikbe kétségbeesetten próbálod belegyömöszölni a csokik mellé a gyümölcsöt, és a diót, hogy a tetejére rátûzhetsd a virgácsot. Nehogy már az ember lánya vagy fia bûntudat nélkül élvezhesse azt az egy tetves napot, amiért egész évben vigyáz a szájára, a jegyeire, a gondolataira. Nevetséges.

Van egy új hódolóm... De legalábbis gyakornokom. :) A mikulás-kisfiú-gyakornokunk úgy néz ki valóban komolyan gondolta a három hónapos nyakamba lihegést, de nem csinálja túl jól. Ma reggel legalábbi 15 percet vártam rá a hidegben úgy, hogy a csizmám beázott, és szétfagyott a lábam. Tehát örömmel konstatáltam, hogy nevetséges fizetésem egy részét ismét cipõbe kell fektetnem. Sajnos a tapasztalatom az, hogy csak a ronda cipõk kényelmesek ilyenkor télen, tehát csak rondákat fogok keresni. Az önbizalmam így is a plafont verdesi, nem árt egy kis apály-hadmûvelet. A cipõrõl jut eszembe. Idén elhatároztam hogy teljesítem egy régi vágyam, nevezetesen a hosszúszárú csizmát. Jártam töretlenül a boltokat.. az egyikben egy kedves eladólánnyal találkoztam. Ránézett a lábamra, és a következõ párbeszéd elõzte meg a köszönés nélküli távozásomat:

- A TE vádlidra nincs ekkora csizma. A TE vádlidra mind túl kicsi. A TE vádlidra nem tartunk és nem is hozunk csizmát.
- A TE kurvaanyádat!

Úgyhogy most újra vadászatba kezdek, mert mondanom sem kell, bokacsizma lett a vándorlás vége, ami nadrággal csinos, de hát nõk vagyunk, a génjeinkben van a szoknya. És különben sem tervezem egész télen elrejteni a zumbától tökéletesedõ lábaimat :) Tehát Eger és vonzáskörzetében élõk, ha olvastok, szívesen fogadok pár tippet nagyvádlis csizmalelõhelyekrõl. Köszi :)

Mára ennyi, zuhog a hó, kopognak a szemeim, de még több, mint egy órát kell várnom Thebee-re. Ám utána remélem megetet, kicsit talán megvásároltat, és a végén nem kicsit meg... megbarátkoz :)

Puszi, Pá, Pacsi, Minden :)

Zsuzsi