Társkereső közösségi oldal
Teltlanyok.Hu Blogger
A blog jelenleg fejlesztés alatt áll,ezért nem érhetö el az összes opció.
A fejlesztéssel sietünk ahogy tudunk,addig kitartás:)
[Legújabb Blogok] [Véletlenszerü] [Összes Blog]
Boncasztalon A Defendor - Agos Bejegyzése
Boncasztalon A Defendor
2010-04-23 10:00:05
A város sötét éjében magányos alak küzd az igazságért. Fekete ruhában, szemére álarcot maszatolva. Fején egy Darth Vader mintájú sisakbili, mellkasán pedig ragasztószalagból fabrikált D betû ordít a világba. Õ Defendor a védelmezõ, a bûnözõk réme. Fegyverzete sem semmi a fickónak: becserkészett áldozatira üveggolyókat hajigál, mérges darazsakat dob a képükbe, durvább esetekben pedig szembespriccként jöhet a citromlé. S ha már minden kötél szakad, beveti legbrutálabb fegyverét, egy méretes ólmosbotot. Amindenit! Hát azzal, akit hókon töröl, nem köszöni meg! Úgy tûnik, szuperhõst láthatunk a javából! Világmegmentõt, felhõkarcolók között repkedõt, ilyesmit. Hála az égnek nem. Fõhõsünk spéci tulajdonságok nélküli, olyan kis balfasz-féle, silány Hõs utánzat. Móka és kacagás következik - gondolja a léprecsalt nézõ. De szólok idõben, megint félrevezetik. Nem a mosoly és a szupercsávós mûfaj paródiája a fõszereplõ a következõekben. Hanem a dráma, egy magát álarc mögé bújtató, nemes szívû ember tragédiája.
Azért kapnak pici fricskát a comics képregényekbõl készült zöldségek is, de nem ez a jellemzõ. Meg hát a lehetõségek is mások. Fõleg a mocskos anyagiakra gondolok. Százmillás költségvetésekbõl, hiper-szuper trükkökre építkezõ látványorgiák szépen vonzzák a tömegeket a mozikba. Nem is a létjogosultságát vitatom a rágógumi agyatlanságoknak, hanem a lényegét. Valami elvész belõlük. A színész. Az aktor, akinek hitelesen illene közvetíteni a sztori lényegét. A Defendornál a helyzet szerencsére fordított. A büdzsé csupán 3,5 millió dollár Volt Ebbõl az összegbõl az X-Men Farkasa megreggelizik. Nincs hát kirakatiság, nincsenek a stúdiók légkondicionált termében összehányt díszletek. Az alkotók inkább kimentek a terepre. Lehet, izzadtságszagú a munka, mégis valóságosabb. És valakit ki ne felejtsünk: Woody Harrelson. Mókás pofák vágásában utolérhetetlen, de amit most elõad, azt nyugodtan nevezhetjük színészetnek. Talán élete alakítását hozza, pazarul és lazán. Drámaian, szeretni valóan, és hitelesen. Nyoma sincs arcán az erõlködés legkisebb jelének, a mûviségnek, vagy a tanácstalanságnak. Komolyan mondom, ezzel a filmjével a legnagyobb színészek közé lépett elõ. A film egyértelmûen rá van kihegyezve, viszont az elõadáshoz remek társakat kapott.
Lehetne tovább éltetni a Defendort, dicsõíteni, hatalmasat hurrázni, ilyesmi. De nem, inkább egy történet, amit kifejezetten jó lenne megnézni. Minõségi alapanyagot kapunk, nehezen emészthetõ témákkal vegyítve. A film szól mindenrõl: a barátságról, a bûnözésrõl, a magányról és a szeretetrõl. Szomorkás humorral, és vége happy nélkül. Nincsenek a Napkeltébe elvágtató hõsök, nem öleli keblére a fõszereplõ szíve hölgyét. Nincs nyáladzás, rózsaszínû romantika, s nem mászkálunk tökig érõ giccsáradatban. Inkább egyfajta szomorúság lesz úrrá az emberen. Kapunk egy melankolikus sztorit, ami képes az utolsó pillanatáig lekötni.
A Woody Harrelson által alakította csávó éjjelente lankadatlanul lohol a bûnözõk után. Keresi a drogkereskedõt, édesanyja gyilkosát. Idõnként péppé verik, veszélyes szakma az övé, mindannyian tudjuk. És itt jõ a váratlan fordulat: nappal forgalomirányítóként vág értelmes képet. Teljesen hétköznapi hülye névvel: Arthur Poppington, hát nem röhejes? Látjuk, kettõs életet él, szuperhõsöknél ez így szokás. Van pici kattantság is a figurában. Dilis, vagy csak az elmerogyás határán van? Esetleg a környezete nem akarja megérteni? Nem, nem így van. Az egy szem barát, a pszichológus spiné, a lány, de még valamilyen szinten a rendõrség is emberséges vele. Mindenesetre bonyolult figurának tûnik. De csak elsõre. Aztán lassan kitárul a kép, mernék fogadni, néhányan megkönnyezzük.
Összegzés: Nehéz behatárolni a filmet. Hisz a kezdeti röhögcsélésünk hamar átcsap komorságba. Lelohad arcunkról a vigyor. Mellesleg krimit is kapunk, ádáz gazemberekkel. Kábítószer, a fõszereplõ oldalán egy megmentett ex-kúrva, nem fenékig tejfel, amit a sápadt Hold lát. Azoknak, akik valami félelmetes poénáradatot, görbe tükröt várnak, kis kiábrándulás lehet a Defendor - mert jóval több annál -, de bízvást remélem, kellemes csalódás. Mély mondanivalóval, kerülve az idióta sablonokat, szomorú véggel. Nem hinném, hogy a harsány röhögõs, popcorn rágcsálós, kólaszürcsölõs mozikat erõsíti, helyette értékekkel operál. Woody Harrelson csúcs!
9/10
BEMUTATÓ ITT:
http://www.youtube.com/watch?v=do7ur4ji7r8
2010-04-23 10:00:05
A város sötét éjében magányos alak küzd az igazságért. Fekete ruhában, szemére álarcot maszatolva. Fején egy Darth Vader mintájú sisakbili, mellkasán pedig ragasztószalagból fabrikált D betû ordít a világba. Õ Defendor a védelmezõ, a bûnözõk réme. Fegyverzete sem semmi a fickónak: becserkészett áldozatira üveggolyókat hajigál, mérges darazsakat dob a képükbe, durvább esetekben pedig szembespriccként jöhet a citromlé. S ha már minden kötél szakad, beveti legbrutálabb fegyverét, egy méretes ólmosbotot. Amindenit! Hát azzal, akit hókon töröl, nem köszöni meg! Úgy tûnik, szuperhõst láthatunk a javából! Világmegmentõt, felhõkarcolók között repkedõt, ilyesmit. Hála az égnek nem. Fõhõsünk spéci tulajdonságok nélküli, olyan kis balfasz-féle, silány Hõs utánzat. Móka és kacagás következik - gondolja a léprecsalt nézõ. De szólok idõben, megint félrevezetik. Nem a mosoly és a szupercsávós mûfaj paródiája a fõszereplõ a következõekben. Hanem a dráma, egy magát álarc mögé bújtató, nemes szívû ember tragédiája.
Azért kapnak pici fricskát a comics képregényekbõl készült zöldségek is, de nem ez a jellemzõ. Meg hát a lehetõségek is mások. Fõleg a mocskos anyagiakra gondolok. Százmillás költségvetésekbõl, hiper-szuper trükkökre építkezõ látványorgiák szépen vonzzák a tömegeket a mozikba. Nem is a létjogosultságát vitatom a rágógumi agyatlanságoknak, hanem a lényegét. Valami elvész belõlük. A színész. Az aktor, akinek hitelesen illene közvetíteni a sztori lényegét. A Defendornál a helyzet szerencsére fordított. A büdzsé csupán 3,5 millió dollár Volt Ebbõl az összegbõl az X-Men Farkasa megreggelizik. Nincs hát kirakatiság, nincsenek a stúdiók légkondicionált termében összehányt díszletek. Az alkotók inkább kimentek a terepre. Lehet, izzadtságszagú a munka, mégis valóságosabb. És valakit ki ne felejtsünk: Woody Harrelson. Mókás pofák vágásában utolérhetetlen, de amit most elõad, azt nyugodtan nevezhetjük színészetnek. Talán élete alakítását hozza, pazarul és lazán. Drámaian, szeretni valóan, és hitelesen. Nyoma sincs arcán az erõlködés legkisebb jelének, a mûviségnek, vagy a tanácstalanságnak. Komolyan mondom, ezzel a filmjével a legnagyobb színészek közé lépett elõ. A film egyértelmûen rá van kihegyezve, viszont az elõadáshoz remek társakat kapott.
Lehetne tovább éltetni a Defendort, dicsõíteni, hatalmasat hurrázni, ilyesmi. De nem, inkább egy történet, amit kifejezetten jó lenne megnézni. Minõségi alapanyagot kapunk, nehezen emészthetõ témákkal vegyítve. A film szól mindenrõl: a barátságról, a bûnözésrõl, a magányról és a szeretetrõl. Szomorkás humorral, és vége happy nélkül. Nincsenek a Napkeltébe elvágtató hõsök, nem öleli keblére a fõszereplõ szíve hölgyét. Nincs nyáladzás, rózsaszínû romantika, s nem mászkálunk tökig érõ giccsáradatban. Inkább egyfajta szomorúság lesz úrrá az emberen. Kapunk egy melankolikus sztorit, ami képes az utolsó pillanatáig lekötni.
A Woody Harrelson által alakította csávó éjjelente lankadatlanul lohol a bûnözõk után. Keresi a drogkereskedõt, édesanyja gyilkosát. Idõnként péppé verik, veszélyes szakma az övé, mindannyian tudjuk. És itt jõ a váratlan fordulat: nappal forgalomirányítóként vág értelmes képet. Teljesen hétköznapi hülye névvel: Arthur Poppington, hát nem röhejes? Látjuk, kettõs életet él, szuperhõsöknél ez így szokás. Van pici kattantság is a figurában. Dilis, vagy csak az elmerogyás határán van? Esetleg a környezete nem akarja megérteni? Nem, nem így van. Az egy szem barát, a pszichológus spiné, a lány, de még valamilyen szinten a rendõrség is emberséges vele. Mindenesetre bonyolult figurának tûnik. De csak elsõre. Aztán lassan kitárul a kép, mernék fogadni, néhányan megkönnyezzük.
Összegzés: Nehéz behatárolni a filmet. Hisz a kezdeti röhögcsélésünk hamar átcsap komorságba. Lelohad arcunkról a vigyor. Mellesleg krimit is kapunk, ádáz gazemberekkel. Kábítószer, a fõszereplõ oldalán egy megmentett ex-kúrva, nem fenékig tejfel, amit a sápadt Hold lát. Azoknak, akik valami félelmetes poénáradatot, görbe tükröt várnak, kis kiábrándulás lehet a Defendor - mert jóval több annál -, de bízvást remélem, kellemes csalódás. Mély mondanivalóval, kerülve az idióta sablonokat, szomorú véggel. Nem hinném, hogy a harsány röhögõs, popcorn rágcsálós, kólaszürcsölõs mozikat erõsíti, helyette értékekkel operál. Woody Harrelson csúcs!
9/10
BEMUTATÓ ITT:
http://www.youtube.com/watch?v=do7ur4ji7r8
Menü:
Társkereső adatlapok
Társkeresőknek
A társkereső oldalról
Társkereső blogok
Társkereső oldal | Linkcsere a társkereső oldallal itt!
Oroszlány társkereső | Mogyorósbánya társkereső | Ökörítófülpös társkereső | Homokkomárom társkereső | Kondoros társkereső | Újszentmargita társkereső | Bakonyszentkirály társkereső | Alacska társkereső | Kiszombor társkereső | Szárföld társkereső |
Oroszlány társkereső | Mogyorósbánya társkereső | Ökörítófülpös társkereső | Homokkomárom társkereső | Kondoros társkereső | Újszentmargita társkereső | Bakonyszentkirály társkereső | Alacska társkereső | Kiszombor társkereső | Szárföld társkereső |