Társkereső közösségi oldal
Teltlanyok.Hu Blogger
A blog jelenleg fejlesztés alatt áll,ezért nem érhetö el az összes opció.
A fejlesztéssel sietünk ahogy tudunk,addig kitartás:)
[Legújabb Blogok] [Véletlenszerü] [Összes Blog]
Boncasztalon A Holdhercegnõ (The Secret Of Moona - Agos Bejegyzése
Boncasztalon A Holdhercegnõ (The Secret Of Moona
2009-11-24 19:51:52
A szerencse forgandó! Tegnap volt szerencsém végigaludni egy olyan „remekmûvet”, amiben vámpírok és mûmájer bicepszmatyik rajongták körül szívük egyetlen úrnõjét. Az Újhold hatalmas reklámkapánnyal és világszerte rongyossá olvasott háttérrel robbant be a köztudatba, s lett olyan, amilyen. A Holdhercegnõrõl ezzel szemben milyen hírek érkeztek? Az alapanyaként szolgáló regény, Elizabeth Goudge „The Little White Horse” címû könyve mond egyáltalán valakinek valamit? Én sem olvastam még, de ez nem meglepõ, ugye? Mégis a belõle készült film nagyszerûségével, magas színvonalával megeszi reggelire az elején megemlegetett vámpírökörséget. S mindehhez adatik még a rendezõ személye. Kár lenne szemlesütve elintézni a nevét. Csupó Gábor, igenis legyünk büszkék távolba szakadt hazánkfiára, aki profi módon csinált meg valamit. Egy mesét, ami nem csak jó és élvezetes szórakoztatás, de a körülményekhez képest izgalmas és látványos, és még arra is képes, hogy a véráldozatokon felnövekedett és tömegmészárlásokhoz szokott zordon nézõjét visszaváltoztassa csillogó szemû gyermekké.
Pedig eleve pályahátránnyal indul. Az elmúlt években fantasy dömping tette tiszteletét a mozikba, majd lakásunkba. Nagy, neves elõadók kezébõl. Megaköltségvetésbõl és hiperlátványra építkezõ produkciók ezek, egyenest az amerikai álomgyárak futószalagjairól. Persze, nagyrészt kasszasikerek, joggal, vagy anélkül, ebbe ne mélyedjünk bele. A Holdhercegnõben nincsenek befutott és nagybetûs világsztárok – csak valahonnan ismerõs arcok – nem szerepelnek a filmben trollok, törpök, tûzokádó sárkányok, de még egy nyomorék nyálcsorgató zombit sem lehet fölfitetni, viszont a színészek hiteles elõadók, a történet lebilincselõ, és a megalkotott világ egyszerûen varázslatos. Nem stúdiószagú és nem jellemzõen effektek tömegével telepakolt öndicséret, hanem nagyon is hétköznapi, ám annál csodálatosabb. És ne feledjük, a Holdhercegnõ teljes egészében Magyarországon készült! Az erdõk színpompás világa, az ódon kastélyok és a romos várak mind kis hazánkban keresendõk, tessék a hazai levegõbõl mélyet szippantani!
Még a történet sem mondható földhözvágónak. A fõszerepben egy árvaságra jutott kislány. Hát annyira nem is, hisz már lassan golyóérett. Olyan kis kamaszos, tisztaszívû, de akaratos maca. Továbbá két család ötezer Holdtölte óta tartó viszálya és az õsi átok. Valamint a Holdgyöngyök, amiknek a megszerzése írtóra birizgálja mindenkinek a csõrét. Mogorva és magának való nagybácsi, de a másik oldalon is korlátolt agyú komorsággal megáldott az apuci. Mariának az átkot kell föloldania, különben lesz némi nemulass. Vannak tehát titkok, bonyodalmak és kalandok rendesen. És mivel mesével akadt dolgunk, néhány közkedvelt állat is elõfordul. Úgymint fehér unikornis, fekete oroszlánbõrbe bújt piros szemû kutyuri és egy tapsi füles, akarom mondani, Szeréna, a nyúl. A Hold akkora, hogy megugrottam, de legalább komolyan vesszük a jóslatot.
Hát nem nagy eresztés így elsõre. Többször olvashattunk már hasonlókat. Hogy a tömegcuccból élvezetes elõadás lett, az kizárólag a rendezõnek köszönhetõ. Csupó igazi bátorsággal csapott a lovak közé. Merészelt a rózsaszínes tündérmesébõl kicsit komolykodó történettel elõrukkolni. A fordulatok picit kiszámíthatóak, de a sztori gyengeségeit elfedik a nagy adag emberséggel és jól eleresztett humorral megerõsített jelenetek. A Holdhercegnõ szól mindenrõl: szeretetrõl, szerelemrõl, bosszúról és a családról. Néha romantikus, máskor vicces, idõnként pedig mérsékelten akciós. Érdemes megfigyelni a kiscsaj ruházatát. Nagyon korhû, szépen fölhelyezett lökhárítókkal. Nincs is nagyobb öröm annál, mint egy ilyen költeményben futkorászni a bozótosban. Hiányosságként fölróható az állatok kissé gagyira sikerült megjelenítése, de fogjuk a szûkebb költségvetésre, meg legyünk következetesek. Ha ott nyafogtam, akkor itt is illik.
A Holdhercegnõ valahol olyan mese, amire évek múltán szívesen visszagondolunk. Kicsit olyan emlék lesz, mint amikor gyermekkorunkban körbeülte a család a nagypapa által rakott tábortüzet. Az égen a Hold és a csillagok, kellemesen lágy esti szellõ, a háttérbõl tücsökciripelés. És akkor a nagyi mesélni kezdett… Kihagyhatatlan, pótolhatatlan élmény minden gyereknek. Az idõ közben elszaladt, de sohasem felejtem.
Összegzés: Néha jó gyerkõcnek lenni. Nézni olyan csodát, ami elvarázsol. Olyat tud, amire csak kevés mozi képes: megérinti az ember szívét. Kellemes meglepetés volt, újból meg tudnám nézni. Szerintem egy filmet ettõl nagyobb elismerés nem is érheti. Csupó Gábor gratula! Csak így tovább!
8/10
BEMUTATÓ ITT:
http://www.youtube.com/watch?v=MlDO3Rd5HlU
2009-11-24 19:51:52
A szerencse forgandó! Tegnap volt szerencsém végigaludni egy olyan „remekmûvet”, amiben vámpírok és mûmájer bicepszmatyik rajongták körül szívük egyetlen úrnõjét. Az Újhold hatalmas reklámkapánnyal és világszerte rongyossá olvasott háttérrel robbant be a köztudatba, s lett olyan, amilyen. A Holdhercegnõrõl ezzel szemben milyen hírek érkeztek? Az alapanyaként szolgáló regény, Elizabeth Goudge „The Little White Horse” címû könyve mond egyáltalán valakinek valamit? Én sem olvastam még, de ez nem meglepõ, ugye? Mégis a belõle készült film nagyszerûségével, magas színvonalával megeszi reggelire az elején megemlegetett vámpírökörséget. S mindehhez adatik még a rendezõ személye. Kár lenne szemlesütve elintézni a nevét. Csupó Gábor, igenis legyünk büszkék távolba szakadt hazánkfiára, aki profi módon csinált meg valamit. Egy mesét, ami nem csak jó és élvezetes szórakoztatás, de a körülményekhez képest izgalmas és látványos, és még arra is képes, hogy a véráldozatokon felnövekedett és tömegmészárlásokhoz szokott zordon nézõjét visszaváltoztassa csillogó szemû gyermekké.
Pedig eleve pályahátránnyal indul. Az elmúlt években fantasy dömping tette tiszteletét a mozikba, majd lakásunkba. Nagy, neves elõadók kezébõl. Megaköltségvetésbõl és hiperlátványra építkezõ produkciók ezek, egyenest az amerikai álomgyárak futószalagjairól. Persze, nagyrészt kasszasikerek, joggal, vagy anélkül, ebbe ne mélyedjünk bele. A Holdhercegnõben nincsenek befutott és nagybetûs világsztárok – csak valahonnan ismerõs arcok – nem szerepelnek a filmben trollok, törpök, tûzokádó sárkányok, de még egy nyomorék nyálcsorgató zombit sem lehet fölfitetni, viszont a színészek hiteles elõadók, a történet lebilincselõ, és a megalkotott világ egyszerûen varázslatos. Nem stúdiószagú és nem jellemzõen effektek tömegével telepakolt öndicséret, hanem nagyon is hétköznapi, ám annál csodálatosabb. És ne feledjük, a Holdhercegnõ teljes egészében Magyarországon készült! Az erdõk színpompás világa, az ódon kastélyok és a romos várak mind kis hazánkban keresendõk, tessék a hazai levegõbõl mélyet szippantani!
Még a történet sem mondható földhözvágónak. A fõszerepben egy árvaságra jutott kislány. Hát annyira nem is, hisz már lassan golyóérett. Olyan kis kamaszos, tisztaszívû, de akaratos maca. Továbbá két család ötezer Holdtölte óta tartó viszálya és az õsi átok. Valamint a Holdgyöngyök, amiknek a megszerzése írtóra birizgálja mindenkinek a csõrét. Mogorva és magának való nagybácsi, de a másik oldalon is korlátolt agyú komorsággal megáldott az apuci. Mariának az átkot kell föloldania, különben lesz némi nemulass. Vannak tehát titkok, bonyodalmak és kalandok rendesen. És mivel mesével akadt dolgunk, néhány közkedvelt állat is elõfordul. Úgymint fehér unikornis, fekete oroszlánbõrbe bújt piros szemû kutyuri és egy tapsi füles, akarom mondani, Szeréna, a nyúl. A Hold akkora, hogy megugrottam, de legalább komolyan vesszük a jóslatot.
Hát nem nagy eresztés így elsõre. Többször olvashattunk már hasonlókat. Hogy a tömegcuccból élvezetes elõadás lett, az kizárólag a rendezõnek köszönhetõ. Csupó igazi bátorsággal csapott a lovak közé. Merészelt a rózsaszínes tündérmesébõl kicsit komolykodó történettel elõrukkolni. A fordulatok picit kiszámíthatóak, de a sztori gyengeségeit elfedik a nagy adag emberséggel és jól eleresztett humorral megerõsített jelenetek. A Holdhercegnõ szól mindenrõl: szeretetrõl, szerelemrõl, bosszúról és a családról. Néha romantikus, máskor vicces, idõnként pedig mérsékelten akciós. Érdemes megfigyelni a kiscsaj ruházatát. Nagyon korhû, szépen fölhelyezett lökhárítókkal. Nincs is nagyobb öröm annál, mint egy ilyen költeményben futkorászni a bozótosban. Hiányosságként fölróható az állatok kissé gagyira sikerült megjelenítése, de fogjuk a szûkebb költségvetésre, meg legyünk következetesek. Ha ott nyafogtam, akkor itt is illik.
A Holdhercegnõ valahol olyan mese, amire évek múltán szívesen visszagondolunk. Kicsit olyan emlék lesz, mint amikor gyermekkorunkban körbeülte a család a nagypapa által rakott tábortüzet. Az égen a Hold és a csillagok, kellemesen lágy esti szellõ, a háttérbõl tücsökciripelés. És akkor a nagyi mesélni kezdett… Kihagyhatatlan, pótolhatatlan élmény minden gyereknek. Az idõ közben elszaladt, de sohasem felejtem.
Összegzés: Néha jó gyerkõcnek lenni. Nézni olyan csodát, ami elvarázsol. Olyat tud, amire csak kevés mozi képes: megérinti az ember szívét. Kellemes meglepetés volt, újból meg tudnám nézni. Szerintem egy filmet ettõl nagyobb elismerés nem is érheti. Csupó Gábor gratula! Csak így tovább!
8/10
BEMUTATÓ ITT:
http://www.youtube.com/watch?v=MlDO3Rd5HlU
